A tanulószerződéssel kapcsolatos legfontosabb törvényi változásokról

A 2003. évi XXIX. törvénnyel módosított szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Szt.) a gazdálkodó szervezet és a tanuló közötti tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szélesebb körű kiterjesztését irányozza elő. A módosított törvény nem tervezi általánossá tenni a tanulószerződés intézményét. Annak szélesebb körű kiterjesztését elsősorban a gazdasághoz szorosabban kötődő gyakorlatigényes szakképesítések tekintetében szorgalmazza. Az erre vonatkozó rendelkezések hatályba lépését � a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében � 2005. január 1. napjára ütemezi a módosított törvény.

Az Szt. 27. §-a alapján a szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés* alapján folyik.

A tanulószerződésre vonatkozó általános törvényi szabályozás azonban kivételt is tartalmaz. Így a tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha

• a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél,
• a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola és az összefüggő szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél,
• a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére más gyakorlati képzést szervezőnél,
• a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhelyben,
• a tanuló gyakorlati képzésére képző központ által működtetett tanműhelyben
  kerül sor.

A tanulószerződés megkötésekor, módosításakor, továbbá a gyakorlati képzés során tilos a hátrányos megkülönböztetés. A hátrányos megkülönböztetés tilalmára, következményeinek orvoslására a közoktatási törvény előírásait kell alkalmazni.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmát megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara � a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve � egytől öt évig terjedő időtartamra eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől.

A tanulószerződés megkötésében � a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, illetőleg a gyám kérésére � az illetékes szakképző iskola képviselője közreműködik. Ha a közreműködés eredményeként sem kerül sor tanulószerződés megkötésére, akkor a szakképző iskola � az illetékes területi gazdasági kamara közreműködésével � gondoskodik annak a tanulónak a gyakorlati képzéséről, aki egyébként a szakképzés megkezdéséhez szükséges feltételeknek megfelel.

A gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeinek meglétét a gyakorlati képzés szervezőjének telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve a tanulószerződés megkötését megelőzően bírálja el.

A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve ellátja a gyakorlati képzés ellenőrzését.

A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére � kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben � naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg.

Az oktatási szünet és a felkészülési idő kiadásánál a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.

*A hatályos jogszabályok nem kötik a szakképzésben való részvételre jogosult tanuló esetében életkorhoz a tanulószerződés létrejöttét. A tanuló és a gazdálkodó szervezet közötti gyakorlati képzés céljából létrejött tanulószerződési jogviszony - ha a tanuló tanulói jogviszonnyal rendelkezik - a tanuló életkorától függetlenül létrejöhet. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szabályai nem korlátozzák a tanulónak azt a jogát, hogy közoktatási intézményben folyó tanulmányokban a tankötelezettség teljesítése után, illetőleg a nappali rendszerű iskolai oktatás (52. §), vagy felnőttoktatás (78. §) keretében tanulóként részt vegyen.