A munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés szja-törvény szerinti adókötelezettsége

2008-01-10

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993 (V.12.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében a munkáltatónak költségtérítést kell fizetnie mindazon munkavállalóinak, akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van. A költségtérítés napi munkába járás és hétvégi hazautazás címén illeti meg a munkavállalót.

Napi munkába járás címén jár a költségtérítés annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. Attól függetlenül illeti meg a munkavállalót ez esetben a költségtérítés, hogy ideiglenes, vagy állandó lakóhelyéről utazik a munkahelyére, hiszen naponta, vagy legalábbis rendszeresen tesz meg nagyobb távolságot.

Hétvégi hazautazás esetében akkor illeti meg a munkavállalót az utazási költségtérítés, ha a hétvégeken haza, azaz az állandó lakóhelyére utazik a munkavállaló. Ez akkor lehetséges - mivel csak egy állandó lakóhelye van az embernek - ha a munkavállaló valahol ideiglenesen tartózkodik. Ha tehát a munkavállaló munkavégzési célból költözik ideiglenesen munkahelyével azonos helységbe, vagy annak közelébe (ez utóbbi esetben a napi munkába járás címén is megilleti a költségtérítés), jár neki a hétvégi hazautazás címén az utazási költségtérítés. Ennek indoka, hogy ugyan nem napi, de heti rendszerességgel nagyobb utat tesz meg a hazautazása és munkahelyére történő visszautazás érdekében. Az "ideiglenesen" jelző a lakhatási státuszra vonatkozik, nem pedig időbeli korlátot jelent, vagyis a Korm. rendelettel ellentétes a hétvégi hazautazás címén költségtérítésre jogosultak körének leszűkítése meghatározott időtartamra (egy-két hétre, hónapra), így az "ideiglenesen" feltétel akár több évre is vonatkozhat. A Korm. rendelet szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen típusú munkaszerződéssel rendelkezik, azaz, hogy például határozott, vagy határozatlan idejű munkaviszonyban áll-e.

Nem feltétel, hogy az ideiglenes lakhatást a munkáltató finanszírozza. Ezt bárki finanszírozhatja, lehet albérlet, szálloda, a munkáltató által bérelt ingatlan, vagy akár a munkavállaló tulajdonában álló lakás is. A Korm. rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő értelmezést. Nem feltétele a munkáltató utazási költségtérítési kötelezettségének, hogy a lakóhely-változás munkáltatói intézkedésre történjen. A Korm. rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő értelmezést.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény határozza meg a lakóhely, illetve a tartózkodási hely fogalmát.

A törvény alapján a polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él.

A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik [5.§]. A Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tarozó polgár köteles beköltözés, vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni [26.§].

A Korm. rendelet állandó lakóhely fogalma tehát az 1992. évi LXVI. törvény lakóhely fogalmának feleltethető meg, amelyet a munkavállaló a lakcímkártyájával tud igazolni. Minden egyéb hely, ahol a munkavállaló tartózkodik, így az 1992. évi LXVI. törvény értelmében a tartózkodási hely, illetőleg az ennél rövidebb időtartamú tartózkodás - feltéve, hogy a munkavállalás céljából más, mint a lakóhely - a Korm. rendelet értelmében vett ideiglenes lakóhelynek feleltethető meg.

Nem feltétele a munkáltató utazási költségtérítésének, hogy a lakóhely-változás munkáltatói intézkedésre történjen. A Korm. rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő értelmezést.

Az utazási költségtérítés-juttatást nem a szja-törvény, hanem a hivatkozott Korm. rendelet teszi kötelezővé. A szja-törvény arról rendelkezik, hogy a Korm. rendelet szerint munkába járásnak minősített esetben az erre tekintettel adott költségtérítés összegét (az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, a Korm. rendelet által előírt elszámolás, vagy a munkáltató nevére szóló számla ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben, valamint gépjárművel történő munkába járás esetén a munkahely és a lakóhely közötti távolságra kilométerenként 9 forint értékben) a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, az tulajdonképpen adómentes [szja-törvény 25.§ (2) bekezdés b) pont]. Ebből az is következik, hogy nem csak a Korm. rendelet szerinti kötelező mértékű juttatás összegét kell figyelmen kívül hagyni a jövedelem számításakor, hanem a bérlet vagy jegy árának teljes összegét, akkor, ha a Korm. rendeletben meghatározott kötelező mértékű térítésnél magasabb összeget (bérlet, jegy teljes árát) megtéríti a munkáltató a saját döntése alapján.

Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelmének számít a felek közt fennálló jogviszonyra tekintettel [szja-törvény 2. § (6) bekezdés].